Kiss Nándor hódmezővásárhelyi nagybőgőssel gyermekkoromban, néptáncosként ismerkedtem meg. Ő fiatal felnőtt volt, én pedig egy érzékenylelkű kisgyerek. Nándi vicces volt, én félős. Nándi a társaság középpontja, én pedig a fura kisfiú akihez akkor még érthetetlen módon csak kevesen tudtak vagy akartak kapcsolódni.

Nándi mosolygott és mosolyogtatott. Tovább mosolygott amikor a többiek már az asztalt csapkodva hahotáztak a történetein. Humora tájékozottsága, polihisztor mivolta és szeretete a nyolcvanas-kilencvenes évekbeli népzenei mozgalom oszlopos tagjainak mintadarabjává teszik.  A biográfiáját majd ő ideírja, röviden azért annyit, hogy Hódmezővásárhelyen a 80 as és 90 es években nemigen lett volna népzene ha Sófalvy Ancsa, Kosahuba Sára és Kiss Nándor nem viszik ezt a vonalat, hosszú évekig ők voltak a város egyetlen működő népzenekara. Majd utánuk a vízözön, utánpótlás nem volt és a vásárhelyi népzenenetanoda megjelenéséig népzene importőröknek számítottunk az egyébként kallódó zenei tehetségekkel teli városban. Ma már van Csürhe meg Róna meg Gyöngyösi Feri meg táborok megminden. Jó lenne összejönni egy ilyen népzenei időutazásra velük, aki olvassa, adja át!

Folktone Trióként (Rőmer Ádám, Ferencz Tamás és Kiss Nándor) először 2023 Februárjában látogatottunk haza a Gyöngyösi Ferenc meghívására. Itt a Penna Klubban, a Vásárhelyi Fonó Klub koncert-és táncház helyszínén adtunk egy koncertet és utána jött a táncház :P.

Fura érzés volt… A koncert előtt félórával a terem elkezdett megtelni  ahol az mindig is lenni szokott. Ilyenkor mi általában hangolgatunk, gyantázunk, kávézunk, készülünk és lazulunk, hogy ne feszüljünk este, hogy mindenki nyugodtan és jókedvvel tudjon muzsikálni. A ma este teljesen más volt, koncert előtt félórával ugyanis régi barátaink, együttesvezetőink, zenész-és táncostársaink és családtagjaink kezdtek gyülekezni a helyi TV riporterével és a kamerájával karöltve! Fogalmunk sem volt, hol kezdjük a megélést, mire gondoljunk, melyik irányba forduljunk először, kinek az üdvözlését és/vagy ölelését viszonozzuk először. Fantasztikus élmény volt! Félelmetes volt! A kettő együtt… ‘Ezeknek az embernek a nagy része ismer minket gyerekkorunktól kezdve, valamelyik még pelenkázott is, na itt aztán nincs bullshitelés meg business mosoly, itt jelen kell lenni kérem!’ – üvöltözte az agyunk miközben egyszerre mindent elfelejtettünk amit az elmúlt évtizedben a népzenélésről tanultunk. A koncert kicsit olyan is lett; félreütöttük a gardont, több éve bejáratott ‘’biztonságos’’ koncertanyagokba bakiztunk bele, a bemutatkozásnál majmokat is megszégyenítő módon makogtunk.

A koncert után jött az enyhülést hozó táncház ami nagy örömünkre szinte zárásig tele volt régi és új ismerősökkel, barátokkal és családtagokkal. Külön öröm, hogy vásárhelyi és szegedi népzenészek is csatlakoztak hozzánk: Szabó Alex és Rácz Vili brácsán, Gyöngyösi Feri csellón, Magyar Enikő, Vörösmarty Bence (a mi találkozásunk egy külön könyv, majd jelzem ha elkészült),Miklós Fanni hegedűn és Eszteró Ibolya nagybőgőn.

Fantasztikusan éreztük magunkat és máig nagyon hálásak vagyunk a hódmezővásárhelyieknek a meleg fogadtatásért. 🙂