Blog cikkek
Blogcikkeinkben bepillantást adunk mindennapjainkba, eseményeinkbe és értékeinkbe. Írásaink folyamatosan frissülnek, hogy közelebb hozzuk hozzád mindazt, amit képviselünk – a hagyományt, a közösséget és az élményt.
Blogcikkeinkben bepillantást adunk mindennapjainkba, eseményeinkbe és értékeinkbe. Írásaink folyamatosan frissülnek, hogy közelebb hozzuk hozzád mindazt, amit képviselünk – a hagyományt, a közösséget és az élményt.
A Folktone és a Hunique közös mottója lassan hivatalossá válhat: Nincs lehetetlen – csak újrahangszerelt megoldás. 😄 Ha épp nincs táncház, lesz Folk-kocsma és kvíz. Ha nincsenek „Duke”-ok, akkor egy „George” is megteszi. Ha pedig a vonat lerobban... akkor is lesz muzsika, tánc és közösség. Ez történt most is: én és Bence elindultunk Szegedről a reptér felé, hogy elérjük a londoni fellépést – de útban Budapest felé a vonatunk balesetet szenvedett. Sokk, várakozás – majd a fájó felismerés: lekéstük a gépet. És ekkor jött a csoda: Toni Rudolf (alias ToniRudi), bár nagyon nem akarta, végül beugrott brácsázni – és megmentette az estet! Ezúton is hatalmas köszönet és hála neki, és persze mindenkinek, aki ebben a viharban összezárt és megoldotta az estét. A háttérben egy másik fontos fordulat is zajlott: a londoni együttes új vezetést kapott, és talán ennek az új kezdetnek is szólt az este. Köszönet: – Ádám Rőmer és Lóró – a Rőmer család ereje – Kata Kreinicker és a Hunique Dance Ensemble – Toni Rudolf és Gojko Alilović – az erdélyi, magyarországi és angliai néptáncmozgalom Rock&Rollerei – Mindenkinek, aki velünk volt, segített, tapsolt vagy csak mosolygott Ez az este nemcsak felejthetetlen volt, hanem új lendületet is adott. Folk forever – földön, vízen, levegőben.
Farsang alkalmával ismét útra keltünk – és ezúttal két fantasztikus közösséghez volt szerencsénk ellátogatni: a Woking-i és a Cambridge-i magyar iskolákba. Mindkét helyen mindig öröm a vendégeskedés – hiszen profi csapatokkal, elsőosztályú pedagógusokkal, barátságos szülőkkel és tehetséges gyerekekkel találkozunk újra és újra. A farsangi hétvége most is vidáman, tánccal és közös zenéléssel telt. Hálásak vagyunk, hogy ennek a pezsgő, értékeket őrző közösségi munkának részesei lehetünk – Folktone-zenészként, táncosként, vendégként és barátként egyaránt. Köszönjük a meghívást! Magyar Iskola Woking / Hungarian School Woking Magyar Iskola Cambridge
Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy a City of Birmingham Symphony Orchestra meghívására a Rőmer család és a Folktone Productions is színpadra léphetett a koncert előtti programban. A 2025. február 5-i estét népzene és tánc vezette fel – igazi öröm volt egy ilyen térben, ilyen közönség előtt játszani! Ez a fajta találkozás, amikor a hagyomány és a klasszikus zenei világ összeér, mindig különleges. Külön köszönet a közreműködőknek: 💃🏻🕺🏻 Adrienn Galambos és Szabolcs Tolnai – táncosok 🎻 Miki Takahashi – hegedűművész És természetesen: köszönjük a City of Birmingham Symphony Orchestra csapatának a lehetőséget, a nyitottságot, a figyelmet és a szeretetteljes fogadtatást!
Komoly változások vannak itt, kérem! Brüsszel most már ismerősebb nekünk, mint valaha. Egy lány a mozgólépcsőről leszállva meglátott egy szemetet és felszedte. Csak úgy, mert így szokta. Elmeséltük ezt a táncpróbán, és ott mondták, hogy „ez itt normális – ezért nincs akkora kosz errefelé”. Mi pedig egy pillanatra el is szégyelltük volna magunkat, ha hagyták volna. A Viola táncosai közben olyan gazdag repertoárral dolgoznak, hogy azt már Magyarországon is megirigyelnék. Ferenc Robinek fittebb, mint valaha, Borbála Máté így már bátrabban tervezi a jövőt. Volt kókuszgolyó datolyából, volt pisilő kisfiú bronzból, volt sör malátából meg borókából – de legfőképp volt összejövetel, ami márka- és egyéni érdekeken, csillogásokon átlépve épül valódi barátságokra. A „hála” szó már-már túlhasználódik ezen a környéken, de... Tényleg nagyon köszönjük az élményt. A barátságot. A közös munkát. Külön köszönet: – Liszt Intézet Brüsszel / Liszt Institute Brussels és Bartos Csaba – az ösztönző jelenlétért – a Cserkészeknek – a hangosításért és szervezésért – a Viola·Dance·Ensemble tagjainak – különösen Borikának és Ferinek – MINDENT IS! 😊
Múlt szombaton ünnepeltük a DunAvon Táncegyüttes fennállásának 5. évfordulóját. Ez nemcsak egy szám – hanem egy közös út, egy barátságokból, próbákból, koncertekből és nevetésből álló történet. Jól emlékszem arra az első kávézásra, amikor Szeidler-Lednitzky Diával beszélgettünk arról, hogyan is vágjunk bele. Aztán néhány héttel később, Szabó Andrea érkezésével és Horváth Gábor Mihály csatlakozásával megszületett a csoport, amely akkor még a Bristoli Magyar Néptáncegyüttes nevet viselte. Azóta DunAvon néven rengeteget fejlődtünk, tanultunk, felléptünk, közösséget építettünk – és most, öt év után, egy igazi gálaesttel ünnepeltük meg mindezt. És amikor a gála végén a közönség vastapssal köszönte meg az estét – az emlékek hirtelen elöntöttek. Az a pillanat mindent magával ragadott. A szemeim könnybe lábadtak. Köszönjük a bizalmat. Köszönjük a teltházat. Köszönjük Nektek, családtagok, barátok – a motivációt, a támogatást, a háttérmunkát és azt a sok segítséget, amit nemcsak most, hanem az elmúlt öt év során is kaptunk. Drága DunAvon, köszönöm a kitartást, az alázatot, a lelkesedést. Szívből kívánjuk, hogy maradjunk meg egymásnak még nagyon-nagyon sokáig.
Több mint tíz éve, 2013 decemberében indult a Folktone Productions és a londoni táncos közösség közös története. Azóta számos táncházban muzsikáltunk – de ez a januári alkalom különösen emlékezetes marad. január 18-án, szombaton ismét életre kelt a tánctér Londonban, a Hunique Dance Ensemble és a Hungarian Culture & Heritage Society szervezésében. A gyerekek délután 4-től, a felnőttek pedig este 7-től ropták, és a hangulat végig fergeteges volt! A zenét ezúttal a Folktone Productions válogatott csapata szolgáltatta: – 🎻 Vörösmarty Bence és Ádám Rőmer – hegedű – 🎼 Kállai János – cimbalom – 🎻 Tamás Ferencz – brácsa – 🥁 Gojko Alilović – nagybőgő és ütőhangszerek A táncot Gresa Dave Hartvik tanította, a rendezvényt pedig a fantasztikus Kata Kreinicker koordinálta, akinek ezúton is köszönjük, hogy újra összehozta ezt a szuper csapatot. Találkoztunk régi barátainkkal – Boldizsár Acsai (hangtechnika), István Olivér Fátyol (a HCHS elnöke), Zsolt Gyurka (finomságok mestere), Gergely és Krisztina Paládi-Kovács, valamint Emese is ott volt – és a tánctéren együtt mulattunk. A magyar népi kultúra, a tánc, a muzsika és a közösség ismét megmutatta erejét. És persze... volt, aki a pálinkát is megemlegette. 🥂 Köszönjük, hogy együtt lehettünk ezen az estén – már most várjuk a következőt!