Blog cikkek
Blogcikkeinkben bepillantást adunk mindennapjainkba, eseményeinkbe és értékeinkbe. Írásaink folyamatosan frissülnek, hogy közelebb hozzuk hozzád mindazt, amit képviselünk – a hagyományt, a közösséget és az élményt.
Blogcikkeinkben bepillantást adunk mindennapjainkba, eseményeinkbe és értékeinkbe. Írásaink folyamatosan frissülnek, hogy közelebb hozzuk hozzád mindazt, amit képviselünk – a hagyományt, a közösséget és az élményt.
Május 9-én, az Európa-nap alkalmából különleges meghívásnak tettünk eleget: a A brüsszeli Európai Tanács épületébe látogattunk ahol a hivatalos program részeként közreműködhettünk. Demeter Panni népdalénekes, Máté Bori és Robinek Feri táncosokkal közösen képviseltük Magyarországot mint az európai közösség részét. A fellépés különlegessége nemcsak a helyszín miatt volt emlékezetes – bár azt el kell ismerni, hogy maga a Tanács épülete lenyűgöző: hatalmas, modern és elsőre szinte labirintusnak tűnik. A forgatagban azért sikerült megtalálnunk az öltözőnket, ahol hamarosan egy kedves meglepetés is várt minket. A ciprusi táncegyüttessel osztoztunk a helyiségen, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, gyorsan egymásra hangolódtunk – a ciprusiak megkínáltak minket a saját pálinkájukkal, ami nemcsak a hangulatot dobta fel, hanem remekül segítette a kulturális eszmecserét is. A mi műsorunk során a közönség magyar népdalokat, táncokat és egy kis ízelítőt is kaphatott abból a lelkesedésből, amellyel Európa-szerte dolgozunk a magyar kultúra népszerűsítésén. A programot örömmel fogadta a nemzetközi közönség, akik láthatóan érdeklődve és nyitottan fordultak a magyar zene és tánc felé. Számunkra mindig különleges élmény olyan eseményeken részt venni, ahol nemcsak előadóként vagyunk jelen, hanem egyben képviselhetjük is azt a hagyományt, közösséget és szemléletet, amit a Folktone is képvisel. Az Európa-napon való részvétel egy újabb lépés volt ezen az úton – kicsit talán kacskaringós, mint a Tanács épülete, de végülis biztos irányba vezet.
Május 3-án táncházzal telt meg a chiswicki Katolikus Központ Londonban, ahol a Hunique Dance szervezésében egy igazán hangulatos és emlékezetes est részesei lehettünk. A zenét a Folktone Productions két tagja, Römer Ádám (hegedű) és Römer Loránd (nagybőgő) biztosította, akikhez Lovászi András, Alilović Gojko, Kállai János és Nyilas Erik is csatlakozott. A muzsika nemcsak gyönyörűen szólt, de magával ragadta a közönséget – igazi táncházhoz illő, lélekemelő élmény volt. Délután elsősorban a gyerekeket vártuk: táncot tanulhattak, népi játékokat játszhattak, és persze nem maradt el a kézműveskedés sem. Nagyon gyorsan kialakult egy családias, vidám hangulat – jó volt látni, ahogy a legkisebbek is belefeledkeznek a játékba és az alkotásba. Este 7-től aztán a felnőtteké lett a tér. Különböző tájegységek táncait tanítottuk, és az este során sokan csatlakoztak, akár rutinos táncosként, akár kezdőként. A közös táncban és muzsikában igazi közösségi élmény született, ahol mindenki megtalálhatta a maga helyét. A rendezvény célja túlmutatott a szórakozáson: szeretnénk lehetőséget adni a fiatalabb generációnak és más nemzetiségű érdeklődőknek is, hogy megismerjék és átéljék a magyar népi kultúra szépségét. Ez az este ismét bebizonyította, hogy a népzene és néptánc képes összekötni bennünket – akárhol is vagyunk a világban.
Hálásak vagyunk a szervezőknek és a résztvevőknek, hogy a Minden Magyarok Tánca idén már tizenötödik éve kap helyet az Országos Táncháztalálkozón. A Kovács Norbert szavai és munkája messzebbre hatnak, mint gondolnánk. A milliónyi eltérő társadalmi rendszerben élő magyar összetartozása megkérdőjelezhetetlenné válik, amikor együtt táncol és zenél. 🙏🇭🇺 Külön köszönet a Táncház Egyesület szervezőinek és minden egyes résztvevőnek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a csodálatos esemény immár tizenötödik alkalommal is megrendezésre kerülhetett!
Március 8-án a Magyar Iskola Cambridge meghívására néptánc módszertani képzést tartottunk. Bár a Midlands-i különítmény most otthon maradt, mi azért roptuk rendesen! 💃🎶 A tánc, a játék és a tervezés mind egybekapcsolódott: jövő évi táncos és zenei küldetések is helyet kaptak a napirendben. Mert ahogy a népi bölcsesség is tartja: „A jó tánc fél egészség, a jó zene meg a másik fele!” 😄🎻 Külön köszönet Iffiú Soltész Zsuzsannak a szervezésért, és minden résztvevőnek, aki velünk tartott!
- Kéne valami csattanós szöveg... - De a táncház, az maga a csattanó! Te, ezek nem pattogtatnak ostort, csak úgy összejönnek mert szeretik. - Najó, azért látom, profik, szép kosztümökben meg koreográfiákkal, ne mondd már, hogy ilyen virágcserepesek hippik, átlátok a szitán! - Najó, építkeznek, de az csak mellékhatás, mondom, tényleg szeretik! - Mit? - Nem tudom. A táncot, a zenét... meg gondolom... egymást. - Az mondjuk tényleg látszik. - Miért DunAvon? - Mert össze van vonva. - Mivel? - Nem tudom. Egymással... a zenével meg a tánccal. Meg valami folyó... folyóméter, biztos a ruhák miatt. - Biztos. De mire kellett a szöveg? - A táncházra. - Az mi? - Ők szervezik. - Miért? - Nem tudom. Gondolom, a táncért meg a zenéért. - Meg egymásért? - Meg érted. - Értem! Ez a táncház is csattanós volt, a DunAvonék meg egyre hangosabban csapnak, van bennük szufla.
Évekkel ezelőtt egy utcazenész azt mondta: „Az M25-ön túl is van élet.” Egy bölcs, sokat látott táncos pedig azt, hogy: „Ha azt akarod, hogy működjön, működtesd!” Ezek az egyszerű, de örök érvényű mondatok egy kicsit mindent elmondanak arról, hogyan is sikerült létrehozni a Birmingham-i első magyar családi táncházát. Ádám Rőmer, Miki Takahashi és a Rőmer család tagjai, fiatal koruk ellenére már jónéhány éve működtetnek programokat Birmingham környékén, 2025. március 1-jén egy újabb mérföldkőhöz értek: az első közös táncházat rendezték a birminghami magyar Iskola és Regina Nagy segítségével. A táncot Adrienn Galambos és Szabolcs Tolnai oktatták, és a hangulat igazán felemelő volt. Birmingham, most már a tánc és a zene új otthonát is adhatja a magyar közösség számára. Ez a táncház igazi közösségi esemény volt, amely a szeretet és a közös élmény erejével született meg. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult a sikeréhez!